Lugánói tanulmány (1)
Avagy mit akarnak a globalizáció rejtőzködő urai?
Lugánói tanulmány (2)
2009. augusztus 28., péntek
2008. november 28., péntek
Eszetlen pánik helyett, ésszel befektetne?
Mit tanácsolnak az amerikaiaknak?
Amikor az ember az amerikai sajtót olvassa először is azon döbben meg, hogy nem (csak) azzal foglalkoznak, ki a felelős, hogy történhetett mindez, nem aggódnak és nem rágódnak, hanem azt elemzik, magyarázzák, mindenkinek a saját élethelyzetében, tudásszintjén: Mit kell neked csinálni? Hogyan gyere ki ebből jól? Mi az, amit neked el kell kerülni?
A másik dolog, amivel szembesül az ember, az amerikai pénzügyi rendszer fejlettsége. Megdöbbentő kicsiszolt és átgondolt, nagyon-nagyon széles körben alkalmazott eszközök, amikkel a megtakarítások minden élethelyzetben jól kezelhetők. És ráadásul ezek mögött egy korrekt adókedvezmény rendszer és egy hatalmas tanácsadó hálózat áll, aki segít ezekben eligazodni. Az átlag magyarnak szerintem ez a rendszer legalább annyira egzotikus, mint a masszáj oroszlánvadászat lándzsával... Nekem viszont a könny szökik a szemembe: ott mennyi dolgot megcsinálhat egy pénzügyi tanácsadó egyszerűen és elegánsan, a helyett, mint nálunk, hogy kényszeresen nyakatekert megoldásokat kell alkalmaznunk. (Azért őszintén: ki kell húznom magam. Igazából, egy-két nagyon egzotikus megoldást leszámítva ezeket mi is meg tudjuk csinálni. Legfeljebb nem ennyire egyszerűen...)
Szóval ez az egész nagyon tanulságos. Nézzük meg például, mit tanácsol a Los Angeles Times október 19-i száma, szegény aggódó amerikaiaknak:
Az rendben van, ha izgulunk, de próbáljunk meg nem pánikba esni. Ha több mint 10 éve van még a nyugdíjig, és megtakarításai megfelelően porlasztottak, akkor valószínűleg könnyedén kimászik ebből a helyzetből, amikor a piacok majd kijönnek a válságból.
Magyarázat: Amerikában az emberek gyűjtenek a nyugdíjukra. Tudom, hogy ez meglepő, de ez így van. Ehhez számtalan államilag támogatott eszköz áll a rendelkezésükre, mint az IRA (Individual Retirement Account Wikipedia) vagy a rejtélyes elnevezésű 401(k) (Wikipedia). Az emberek alapvetően — pláne, ha még sok idejük van a nyugdíjig — részvényekben, részvény alapú befektetési alapokban tarják a nyugdíjra szánt pénzüket. Ugyanis hosszú távon (tíz év és felette) messze ez hozza a legtöbbet. Ennek a mellékhatása viszont, hogy rövidtávon nagyon nagyokat eshetnek ezeknek az árfolyamai.
A porlasztás azért nagyon fontos, mert ha valaki mondjuk kizárólag egyetlen részvényben tartotta a megtakarításait, ne adj Isten Lehman Brothers részvényekben, akkor ennek csődjével búcsút mondhat a jövendő nyugdíjának. De ha sokfelé tesszük, jól összerakott portfóliót alakítunk ki, vagy direkt részvények helyett befektetési alapokat választunk, akkor egy-két csőd nem jelent jelentős gondot.
Még azok az emberek is, akik közelebb vannak a nyugdíjukhoz, vagy már nyugdíjban vannak, valószínűleg túlélik a válságot, ha befektetéseik legalább 50% kötvényekben vagy kamatozó betétekben van.
Magyarázat: Amikor hosszú távú befektetésről van szó, akkor zömében részvény alapokba kell fektetni. Amikor viszont közel vagyunk már a pénz részleges kivételéhez, vagy már abból élünk, akkor nem lehet minden részvényben, hiszen ha váratlanul nagyot esik az árfolyam, akkor nagy veszteségeink lesznek. Ugyanakkor egy fiatal nyugdíjasnak sem érdemes mindent kötvényben, vagy a bankban tartani, mert akkor mi hoz neki majd jövedelmet? A helyes arányok megtalálása a pénzügyi tervezés legínycsiklandozóbb feladata.
Még ha a 401-es konstrukciója részvényveszteségei nem hagyják aludni éjszaka, akkor se adja el most részvényeit! Ha nagyon nem tud aludni, az új befizetéseit tegye biztonságosabb konstrukcióba, de tudnia kell, hogy nagy lehetőséget szalaszt el azzal, ha most nem részvényt vásárol.
Magyarázat: A 401(k) konstrukció egy adókedvezményekkel támogatott lehetőség, ahol az emberek a nyugdíjukra részvényeket, kötvényeket vásárolhatnak. Olyan NYESZ és Unit Link átmenet. Az átlagember, amikor részvény alapon fektet be, azzal a paradoxonnal szembesül, hogy a sikeres befektetőnek a természetes emberi érzelmekkel szemben kell cselekednie. Mert a részvény befektetés velejárója a hatalmas hullámzás (szakszóval volatilitás). Amikor átmenetileg leesik az árfolyamuk — a természetes emberi reakció ilyenkor, hogy az ember pánikba esik. Ha azonban ilyenkor eladják, nagyon rosszul járnak: a még csak papíron lévő veszteségeikből valódi veszteséget csinálnak. Tehát a lényeg ilyenkor: türelem, nyugalom, és megtartani a részvény alapokat.
Az igazi befektető előre lát, és pont ilyenkor vásárol részvény alapokat. És lehetőleg olyat, amitől majd a legdinamikusabb emelkedés várható. Tudom, nem könnyű az árral szemben haladni — látható, hogy ez még Amerikában sem könnyű — de aki megtanulja a leckét és nem esik pánikba, annak igen szép nyugdíja lesz.
Ne fagyjon meg a félelemtől akkor se, ha már 62 éves és elkövette azt a hibát, hogy minden pénzét Google részvényekben tartja. Valószínűleg egy részét kénytelen veszteséggel készpénzre váltani, de a maradékot csak tegye biztosabb helyre!
Magyarázat: Azért ez nálunk még nem tömegprobléma, hogy a teljes tartalékaikat az emberek 62 éves korukban egy-egy sztár részvényben tarják. Mindenesetre ez nagyon jól megmutatja a másik érzelmi csapdát, amiben nagyon könnyen pofára lehet esnie egy amatőr befektetőnek. Ugyanis amikor azt látja, hogy mint például a Google részvény esetén, hogy 2004 és 2007 közt három év alatt meghétszerezte az értékét, akkor, mint Dagobert bácsinak, kigyúlnak a szemében a dollárjelek, és úgy gondolja, ebből nem lehet kimaradni! És akkor eladja mindenét és a Google részvényekbe fekteti. És most azt látja, hogy a pénze alig valamivel több, mint a felét éri.
Ilyenkor sem kell pánikba esni — de egy részét szinte bizonyos, hogy el kell adni és biztonságosabb helyre kell rakni. Mindenesetre a tanulság: komoly életre szóló befektetéseket nem lehet érzelmi alapon meghozni! Pláne nem az egész vagyonunkkal! (Ha azt gondolják, ilyen nálunk nincs, nagyon tévednek! Rengeteg ilyet láttam, aztán jön a nagy sírás-rívás! Önök tanuljanak belőle... Kockázatot porlasztani, biztonsági részt építeni, és szakemberhez fordulni.)
Ha azon szerencsések közé tartozik, akik több mint $250 000 rendelkeznek bankszámlájukon, azonnal utalja át a 250 ezer fölötti részt egy másik bankba, hogy az új betétbiztosítási szint alatt maradjon!
Magyarázat: Amerikában a betétbiztosítás összeghatára bankonként negyedmillió dollár. Ezért ez a tanács. Nálunk ez az összeg alacsonyabb (jelenleg 13 millió, az aktuális információ mindig megtalálható az Országos Betétbiztosítási Alap honlapján ) Ha nagy betétünk van erre, is oda kell figyelnünk, bár nálunk a bankcsőd esélye jóval kisebb.
Költsön kevesebbet, vegyen fel kevesebb hiteit! Most még fontosabb, mint valaha, hogy csak addig nyújtózkodjon, amíg a takarója ér és takarékoskodjon, amennyire csak tud! Ha ez esetleg azt is jelenti, hogy fel kell adni néhány drágább éttermi vacsorát, vagy gazdagabb karácsonyi ajándékot, vagy egy drágább TV csatornát, hát legyen! Fizesse inkább vissza hitelkártya hitelét és mindig csak annyit használja hitelkártyáját, amit még a hónap végén vissza tud fizetni. Csak akkor használja ki hitelkeretét és nyúljon vésztartalékaihoz, ha az feltétlenül szükséges!
Magyarázat: Hát erről beszélek, Nyuszómuszó! Komolyan, néha már én szégyellem magam, hogy újra és újra ezzel koptatom a számat! De erről van szó! Ha az ember többet költ, mint amennyit keres, akkor lehet a világ legnagyobb gazdasági fellendülése, akkor is csődbe fog jutni. Ilyenkor meg ez különösen egyszerű!
A hitelkártya nálunk csak most kezd terjedni, de egy nagyon-nagyon veszélyes jószág! Ha lehet, kerülje, és ne hallgasson a bankok szirénhangjaira. Ma Magyarországon a hitelkártyák kamata 35-45% évente (és még fix költségek). Ha hónapról hónapra hitelkártyából él, akkor egy nagyon jelentős fizetéscsökkentést szavazott meg magának!
Ennyit mára a jó tanácsokból. Legközelebb megmutatom, mit tanácsolnak Amerikából konkrétan az egyes (ottani) élethelyzetben lévőknek. Addig meg építsék életükbe a fenti tanácsokat...
Amikor az ember az amerikai sajtót olvassa először is azon döbben meg, hogy nem (csak) azzal foglalkoznak, ki a felelős, hogy történhetett mindez, nem aggódnak és nem rágódnak, hanem azt elemzik, magyarázzák, mindenkinek a saját élethelyzetében, tudásszintjén: Mit kell neked csinálni? Hogyan gyere ki ebből jól? Mi az, amit neked el kell kerülni?
A másik dolog, amivel szembesül az ember, az amerikai pénzügyi rendszer fejlettsége. Megdöbbentő kicsiszolt és átgondolt, nagyon-nagyon széles körben alkalmazott eszközök, amikkel a megtakarítások minden élethelyzetben jól kezelhetők. És ráadásul ezek mögött egy korrekt adókedvezmény rendszer és egy hatalmas tanácsadó hálózat áll, aki segít ezekben eligazodni. Az átlag magyarnak szerintem ez a rendszer legalább annyira egzotikus, mint a masszáj oroszlánvadászat lándzsával... Nekem viszont a könny szökik a szemembe: ott mennyi dolgot megcsinálhat egy pénzügyi tanácsadó egyszerűen és elegánsan, a helyett, mint nálunk, hogy kényszeresen nyakatekert megoldásokat kell alkalmaznunk. (Azért őszintén: ki kell húznom magam. Igazából, egy-két nagyon egzotikus megoldást leszámítva ezeket mi is meg tudjuk csinálni. Legfeljebb nem ennyire egyszerűen...)
Szóval ez az egész nagyon tanulságos. Nézzük meg például, mit tanácsol a Los Angeles Times október 19-i száma, szegény aggódó amerikaiaknak:
Az rendben van, ha izgulunk, de próbáljunk meg nem pánikba esni. Ha több mint 10 éve van még a nyugdíjig, és megtakarításai megfelelően porlasztottak, akkor valószínűleg könnyedén kimászik ebből a helyzetből, amikor a piacok majd kijönnek a válságból.
Magyarázat: Amerikában az emberek gyűjtenek a nyugdíjukra. Tudom, hogy ez meglepő, de ez így van. Ehhez számtalan államilag támogatott eszköz áll a rendelkezésükre, mint az IRA (Individual Retirement Account Wikipedia) vagy a rejtélyes elnevezésű 401(k) (Wikipedia). Az emberek alapvetően — pláne, ha még sok idejük van a nyugdíjig — részvényekben, részvény alapú befektetési alapokban tarják a nyugdíjra szánt pénzüket. Ugyanis hosszú távon (tíz év és felette) messze ez hozza a legtöbbet. Ennek a mellékhatása viszont, hogy rövidtávon nagyon nagyokat eshetnek ezeknek az árfolyamai.
A porlasztás azért nagyon fontos, mert ha valaki mondjuk kizárólag egyetlen részvényben tartotta a megtakarításait, ne adj Isten Lehman Brothers részvényekben, akkor ennek csődjével búcsút mondhat a jövendő nyugdíjának. De ha sokfelé tesszük, jól összerakott portfóliót alakítunk ki, vagy direkt részvények helyett befektetési alapokat választunk, akkor egy-két csőd nem jelent jelentős gondot.
Még azok az emberek is, akik közelebb vannak a nyugdíjukhoz, vagy már nyugdíjban vannak, valószínűleg túlélik a válságot, ha befektetéseik legalább 50% kötvényekben vagy kamatozó betétekben van.
Magyarázat: Amikor hosszú távú befektetésről van szó, akkor zömében részvény alapokba kell fektetni. Amikor viszont közel vagyunk már a pénz részleges kivételéhez, vagy már abból élünk, akkor nem lehet minden részvényben, hiszen ha váratlanul nagyot esik az árfolyam, akkor nagy veszteségeink lesznek. Ugyanakkor egy fiatal nyugdíjasnak sem érdemes mindent kötvényben, vagy a bankban tartani, mert akkor mi hoz neki majd jövedelmet? A helyes arányok megtalálása a pénzügyi tervezés legínycsiklandozóbb feladata.
Még ha a 401-es konstrukciója részvényveszteségei nem hagyják aludni éjszaka, akkor se adja el most részvényeit! Ha nagyon nem tud aludni, az új befizetéseit tegye biztonságosabb konstrukcióba, de tudnia kell, hogy nagy lehetőséget szalaszt el azzal, ha most nem részvényt vásárol.
Magyarázat: A 401(k) konstrukció egy adókedvezményekkel támogatott lehetőség, ahol az emberek a nyugdíjukra részvényeket, kötvényeket vásárolhatnak. Olyan NYESZ és Unit Link átmenet. Az átlagember, amikor részvény alapon fektet be, azzal a paradoxonnal szembesül, hogy a sikeres befektetőnek a természetes emberi érzelmekkel szemben kell cselekednie. Mert a részvény befektetés velejárója a hatalmas hullámzás (szakszóval volatilitás). Amikor átmenetileg leesik az árfolyamuk — a természetes emberi reakció ilyenkor, hogy az ember pánikba esik. Ha azonban ilyenkor eladják, nagyon rosszul járnak: a még csak papíron lévő veszteségeikből valódi veszteséget csinálnak. Tehát a lényeg ilyenkor: türelem, nyugalom, és megtartani a részvény alapokat.
Az igazi befektető előre lát, és pont ilyenkor vásárol részvény alapokat. És lehetőleg olyat, amitől majd a legdinamikusabb emelkedés várható. Tudom, nem könnyű az árral szemben haladni — látható, hogy ez még Amerikában sem könnyű — de aki megtanulja a leckét és nem esik pánikba, annak igen szép nyugdíja lesz.
Ne fagyjon meg a félelemtől akkor se, ha már 62 éves és elkövette azt a hibát, hogy minden pénzét Google részvényekben tartja. Valószínűleg egy részét kénytelen veszteséggel készpénzre váltani, de a maradékot csak tegye biztosabb helyre!
Magyarázat: Azért ez nálunk még nem tömegprobléma, hogy a teljes tartalékaikat az emberek 62 éves korukban egy-egy sztár részvényben tarják. Mindenesetre ez nagyon jól megmutatja a másik érzelmi csapdát, amiben nagyon könnyen pofára lehet esnie egy amatőr befektetőnek. Ugyanis amikor azt látja, hogy mint például a Google részvény esetén, hogy 2004 és 2007 közt három év alatt meghétszerezte az értékét, akkor, mint Dagobert bácsinak, kigyúlnak a szemében a dollárjelek, és úgy gondolja, ebből nem lehet kimaradni! És akkor eladja mindenét és a Google részvényekbe fekteti. És most azt látja, hogy a pénze alig valamivel több, mint a felét éri.
Ilyenkor sem kell pánikba esni — de egy részét szinte bizonyos, hogy el kell adni és biztonságosabb helyre kell rakni. Mindenesetre a tanulság: komoly életre szóló befektetéseket nem lehet érzelmi alapon meghozni! Pláne nem az egész vagyonunkkal! (Ha azt gondolják, ilyen nálunk nincs, nagyon tévednek! Rengeteg ilyet láttam, aztán jön a nagy sírás-rívás! Önök tanuljanak belőle... Kockázatot porlasztani, biztonsági részt építeni, és szakemberhez fordulni.)
Ha azon szerencsések közé tartozik, akik több mint $250 000 rendelkeznek bankszámlájukon, azonnal utalja át a 250 ezer fölötti részt egy másik bankba, hogy az új betétbiztosítási szint alatt maradjon!
Magyarázat: Amerikában a betétbiztosítás összeghatára bankonként negyedmillió dollár. Ezért ez a tanács. Nálunk ez az összeg alacsonyabb (jelenleg 13 millió, az aktuális információ mindig megtalálható az Országos Betétbiztosítási Alap honlapján ) Ha nagy betétünk van erre, is oda kell figyelnünk, bár nálunk a bankcsőd esélye jóval kisebb.
Költsön kevesebbet, vegyen fel kevesebb hiteit! Most még fontosabb, mint valaha, hogy csak addig nyújtózkodjon, amíg a takarója ér és takarékoskodjon, amennyire csak tud! Ha ez esetleg azt is jelenti, hogy fel kell adni néhány drágább éttermi vacsorát, vagy gazdagabb karácsonyi ajándékot, vagy egy drágább TV csatornát, hát legyen! Fizesse inkább vissza hitelkártya hitelét és mindig csak annyit használja hitelkártyáját, amit még a hónap végén vissza tud fizetni. Csak akkor használja ki hitelkeretét és nyúljon vésztartalékaihoz, ha az feltétlenül szükséges!
Magyarázat: Hát erről beszélek, Nyuszómuszó! Komolyan, néha már én szégyellem magam, hogy újra és újra ezzel koptatom a számat! De erről van szó! Ha az ember többet költ, mint amennyit keres, akkor lehet a világ legnagyobb gazdasági fellendülése, akkor is csődbe fog jutni. Ilyenkor meg ez különösen egyszerű!
A hitelkártya nálunk csak most kezd terjedni, de egy nagyon-nagyon veszélyes jószág! Ha lehet, kerülje, és ne hallgasson a bankok szirénhangjaira. Ma Magyarországon a hitelkártyák kamata 35-45% évente (és még fix költségek). Ha hónapról hónapra hitelkártyából él, akkor egy nagyon jelentős fizetéscsökkentést szavazott meg magának!
Ennyit mára a jó tanácsokból. Legközelebb megmutatom, mit tanácsolnak Amerikából konkrétan az egyes (ottani) élethelyzetben lévőknek. Addig meg építsék életükbe a fenti tanácsokat...
2008. október 16., csütörtök
Első Magyar Általános Biztosító Zrt
"HA EGY KÖZÖSSÉG NEM TANUL A HIBÁIBÓL, ARRA ÍTÉLTETETT, HOGY ÚJRA ÁTÉLJE AZT"
CIG Első Magyar Általános Biztosító Zrt. a Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter és korábbi jegybankelnök nevével fémjelzett biztosítótársaság. Nevében benne van az 1857-ben alapított első magyar biztosító neve.
Az elsősorban befektetéshez kötött életbiztosításokat kínáló cég korábban 800 millió forintos díjbevételt tervezett az idei esztendőre, ezt szeptember elején 1,2 milliárd, majd a keddi felügyelő bizottsági ülésen 1,5-2 milliárd forintra emelték - mondta az elnök-vezérigazgató sajtótájékoztatóján.
A biztosító egy kötvényre eső díjbevétele nagyon magas, meghaladja az 500 ezer forintot - közölte Horváth Béla. A cég nem csak életbiztosítási termékeket kínáló társasága.
Járai Zsigmond, a biztosító felügyelő bizottságának elnöke elmondta, a május 26-i indulást követően minden várakozáson felül jól teljesített a cég.
A vállalkozást 2010-ben vagy 2011-ben tervezik bevezetni a tőzsdére. A biztosító ügyfelei közül már több mint hétszázan kívánnak élni azzal a lehetőséggel, hogy 20 százalékos kedvezménnyel jegyeznek a cég részvényeiből - közölte a felügyelő bizottsági elnök.
Horváth Béla aláhúzta, a kedvező teljesítmény mögött egy régóta ismert tétel rejlik, hogy fellendülés idején duplázódnak a befektetések, válság idején azonban megháromszorozódnak a biztosítók bevételei. Ezen a ponton hívják fel a döntéshozók, a kormány figyelmét arra, hogy a hosszú távon előtakarékoskodókat - s, mint azt a vezérigazgató kiemelte, itt nem csak életbiztosításra gondolnak - azt állami eszközökkel is támogatni kell, így például fokozott adókedvezménnyel, melynek különös aktualitást ad a válság, s a világtakarékossági hónap. Az egyik javaslat a jelenlegi 3,5 millió forintos jövedelemhatár alatt érvényesíthető 50-100 ezer forintos kedvezmény átalakítására vonatkozik, amely szerint ne legyen felső határ, s legyen a kedvezmény jövedelem-független.
Ez azért is lenne fontos, mivel még nagyon messze van Magyarország attól, hogy az előtakarékossági arány elérje a nyugati szintet. Éppen ezért a mai nappal megalapítják a Hosszútávra Előtakarékoskodók Szövetségét (HESZ), melynek tiszteletbeli elnöke Warren Buffett lesz, kinek eszközalapja prémium termék a CIG-nél. Buffett cége, a Berkshire Hathaway pedig a vezérigazgató értékelése szerint egy készpénzgazdag cég, s a közelmúltban az árfolyamok zuhanása ellenére is csupán néhány százalékponttal csökkent az eszközalap értéke.
A HESZ keretében a mai napon teszik közzé 15 évre szóló modellportfoliójukat, melyet az ügyfeleknek ajánlanak, de minden érdeklődő figyelemmel követheti. A szövetség munkájába kapcsolodó biztosítókat, alapkezelőket, egyéb szervezetek, illetve magánszemélyeket arra bíztatják, hogy alakítsanak ki saját modellportfoliót, így versenyezve egymással.
Sándor Benedek, a biztosító bankkapcsolati igazgatója eközben a CIG Warren Buffett Eszközalap mögöttes termékének, a Berkshire Hathaway holding befektetési aktivitását értékelte. Sándor szerint a Berkshire Hathaway befektetési politikája értékalapú szemléletet követ, mellyel lehetséges, hogy a válságos idők során is pozitív befektetési eredményeket érjenek el. Szeptember 1. és október 2. között, a cég részvényeinek árfolyama 17,2 százalékos növekedést ért el, az elmúlt 2 hónap alatt nem csökkent a befektetési eszközalap értéke.
Járai Zsigmond, a CIG Felügyelő Bizottságának elnöke mindehhez hozzátette, a modellportfolió egy átlagos ajánlat, egyénileg minden ügyfél mást köthet, maga alakítja ki a portfolióját.
Járai kiemelte, nagyon nehéz év vár Magyarországra, különösen azért, mert nem vagyunk felkészülve a válságra, így azonnali lépések kellenek a hatások csökkentésére. A nehéz idők abban fognak megjelenni, hogy hitelszűke, s gazdasági visszaesés lesz, a kis- és középvállalkozások, a nagyvállalatok tömegesen mennek majd csődbe, a munkanélküliség, s az infláció növekedése várható. Nem lesz könnyű, azonban már most kell gondoskodni a jövőről. "A tűztől nem kell félni, de óvatosnak kell lenni. Jól kell megválogatni, hogy hová tesszük a pénzünket" - fogalmazott a volt jegybankelnök.
Hozzátette, az életbiztosítás egy nagyon hosszú távú befektetés, amely 10-20 évre szól. A mai adókedvezmények mellett is kedvező forma, de ha ezeket még sikerül tovább növelni, úgy ez az alternatíva még vonzóbb lesz. A CIG ügyfelek ezt érzik, s ezért különleges a helyzetük, hogy a válság közepén is jól alakulnak a mutatók. Sokkal több ügyfél van, mint amire gondoltak.
CIG Első Magyar Általános Biztosító Zrt. a Járai Zsigmond volt pénzügyminiszter és korábbi jegybankelnök nevével fémjelzett biztosítótársaság. Nevében benne van az 1857-ben alapított első magyar biztosító neve.
Az elsősorban befektetéshez kötött életbiztosításokat kínáló cég korábban 800 millió forintos díjbevételt tervezett az idei esztendőre, ezt szeptember elején 1,2 milliárd, majd a keddi felügyelő bizottsági ülésen 1,5-2 milliárd forintra emelték - mondta az elnök-vezérigazgató sajtótájékoztatóján.
A biztosító egy kötvényre eső díjbevétele nagyon magas, meghaladja az 500 ezer forintot - közölte Horváth Béla. A cég nem csak életbiztosítási termékeket kínáló társasága.
Járai Zsigmond, a biztosító felügyelő bizottságának elnöke elmondta, a május 26-i indulást követően minden várakozáson felül jól teljesített a cég.
A vállalkozást 2010-ben vagy 2011-ben tervezik bevezetni a tőzsdére. A biztosító ügyfelei közül már több mint hétszázan kívánnak élni azzal a lehetőséggel, hogy 20 százalékos kedvezménnyel jegyeznek a cég részvényeiből - közölte a felügyelő bizottsági elnök.
Horváth Béla aláhúzta, a kedvező teljesítmény mögött egy régóta ismert tétel rejlik, hogy fellendülés idején duplázódnak a befektetések, válság idején azonban megháromszorozódnak a biztosítók bevételei. Ezen a ponton hívják fel a döntéshozók, a kormány figyelmét arra, hogy a hosszú távon előtakarékoskodókat - s, mint azt a vezérigazgató kiemelte, itt nem csak életbiztosításra gondolnak - azt állami eszközökkel is támogatni kell, így például fokozott adókedvezménnyel, melynek különös aktualitást ad a válság, s a világtakarékossági hónap. Az egyik javaslat a jelenlegi 3,5 millió forintos jövedelemhatár alatt érvényesíthető 50-100 ezer forintos kedvezmény átalakítására vonatkozik, amely szerint ne legyen felső határ, s legyen a kedvezmény jövedelem-független.
Ez azért is lenne fontos, mivel még nagyon messze van Magyarország attól, hogy az előtakarékossági arány elérje a nyugati szintet. Éppen ezért a mai nappal megalapítják a Hosszútávra Előtakarékoskodók Szövetségét (HESZ), melynek tiszteletbeli elnöke Warren Buffett lesz, kinek eszközalapja prémium termék a CIG-nél. Buffett cége, a Berkshire Hathaway pedig a vezérigazgató értékelése szerint egy készpénzgazdag cég, s a közelmúltban az árfolyamok zuhanása ellenére is csupán néhány százalékponttal csökkent az eszközalap értéke.
A HESZ keretében a mai napon teszik közzé 15 évre szóló modellportfoliójukat, melyet az ügyfeleknek ajánlanak, de minden érdeklődő figyelemmel követheti. A szövetség munkájába kapcsolodó biztosítókat, alapkezelőket, egyéb szervezetek, illetve magánszemélyeket arra bíztatják, hogy alakítsanak ki saját modellportfoliót, így versenyezve egymással.
Sándor Benedek, a biztosító bankkapcsolati igazgatója eközben a CIG Warren Buffett Eszközalap mögöttes termékének, a Berkshire Hathaway holding befektetési aktivitását értékelte. Sándor szerint a Berkshire Hathaway befektetési politikája értékalapú szemléletet követ, mellyel lehetséges, hogy a válságos idők során is pozitív befektetési eredményeket érjenek el. Szeptember 1. és október 2. között, a cég részvényeinek árfolyama 17,2 százalékos növekedést ért el, az elmúlt 2 hónap alatt nem csökkent a befektetési eszközalap értéke.
Járai Zsigmond, a CIG Felügyelő Bizottságának elnöke mindehhez hozzátette, a modellportfolió egy átlagos ajánlat, egyénileg minden ügyfél mást köthet, maga alakítja ki a portfolióját.
Járai kiemelte, nagyon nehéz év vár Magyarországra, különösen azért, mert nem vagyunk felkészülve a válságra, így azonnali lépések kellenek a hatások csökkentésére. A nehéz idők abban fognak megjelenni, hogy hitelszűke, s gazdasági visszaesés lesz, a kis- és középvállalkozások, a nagyvállalatok tömegesen mennek majd csődbe, a munkanélküliség, s az infláció növekedése várható. Nem lesz könnyű, azonban már most kell gondoskodni a jövőről. "A tűztől nem kell félni, de óvatosnak kell lenni. Jól kell megválogatni, hogy hová tesszük a pénzünket" - fogalmazott a volt jegybankelnök.
Hozzátette, az életbiztosítás egy nagyon hosszú távú befektetés, amely 10-20 évre szól. A mai adókedvezmények mellett is kedvező forma, de ha ezeket még sikerül tovább növelni, úgy ez az alternatíva még vonzóbb lesz. A CIG ügyfelek ezt érzik, s ezért különleges a helyzetük, hogy a válság közepén is jól alakulnak a mutatók. Sokkal több ügyfél van, mint amire gondoltak.
2008. szeptember 17., szerda
Vegyük újra kezükbe a sorsunkat!
A világon végigsöprő gazdasági mozgás következményeként láthatóan sok jelentős pénzerőt összefogó szervezettől (bank, hitelintézet stb.) elkerült a 'stabil marok' pozíciójából.
Érezzék meg, hogy az erő fokozatosan áramlik (többek között) a Kárpátmedencébe (felejtsék el a honfoglalás szót. Mi ide Haza jöttük!), de nem olyan marok van középen (központi irányításban) amelyik ezt az új, felénk áramló hatalmas erőt meg tudná tartani, így minden bizonnyal hamarosan ill. fokozatosan új, a növekvő pénzmagot megfogni tudó tudatok kerülnek rendkivül jó helyezetbe. Persze nem önmagukért.
Ennek az átcsoportosításnak még rettentő elleneereje van, hiszen egy sok száz éve felépített rendszer készleteit kezdte megcsapolni.
Nézzünk előre: Ha az erő idecsoportosul, és ha felállnak azok az emberek és rendszereik akik magukhoz képesek vonzani fejenként több száz de akár ezer milliárd forintnyi (lelki)'erőt' is (mindegy milyen valutában és formában), akkor az első igazi magyar bank szakrális alapokon fog működik (vagy már úgy is mükögik csk még nem nem jött el az ideje , hogy kimondja). Ha ez létrejön életbe lép az új világgazdaság, mely szerint a világ gazdasági központja az a hely lesz ahol ilyen bank létezik. (Nem kell feltétlenül csak Mo-n ilyennek lennie.) Mivel a pénzügyi alapok, nyugdíjrendszerek de szinte minden kicsi és nagy befektető a bizalmat keresi és a biztonságot pénzének, nem fogja érdekelni a többséget, hogy ezt a hangyák akt fotóink eladásából vagy éppen a nyujorki törzsde papirokból kapják e meg. A fő szempont a bizalom és a biztonság. S ha uram bocsá ezt a bizalmat és a biztonságot a magyarok jelentik a világnak, akkor jelentsék ők. Kész vagyunk erre? Kész ön is erre?
Érezzék meg, hogy az erő fokozatosan áramlik (többek között) a Kárpátmedencébe (felejtsék el a honfoglalás szót. Mi ide Haza jöttük!), de nem olyan marok van középen (központi irányításban) amelyik ezt az új, felénk áramló hatalmas erőt meg tudná tartani, így minden bizonnyal hamarosan ill. fokozatosan új, a növekvő pénzmagot megfogni tudó tudatok kerülnek rendkivül jó helyezetbe. Persze nem önmagukért.
Ennek az átcsoportosításnak még rettentő elleneereje van, hiszen egy sok száz éve felépített rendszer készleteit kezdte megcsapolni.
Nézzünk előre: Ha az erő idecsoportosul, és ha felállnak azok az emberek és rendszereik akik magukhoz képesek vonzani fejenként több száz de akár ezer milliárd forintnyi (lelki)'erőt' is (mindegy milyen valutában és formában), akkor az első igazi magyar bank szakrális alapokon fog működik (vagy már úgy is mükögik csk még nem nem jött el az ideje , hogy kimondja). Ha ez létrejön életbe lép az új világgazdaság, mely szerint a világ gazdasági központja az a hely lesz ahol ilyen bank létezik. (Nem kell feltétlenül csak Mo-n ilyennek lennie.) Mivel a pénzügyi alapok, nyugdíjrendszerek de szinte minden kicsi és nagy befektető a bizalmat keresi és a biztonságot pénzének, nem fogja érdekelni a többséget, hogy ezt a hangyák akt fotóink eladásából vagy éppen a nyujorki törzsde papirokból kapják e meg. A fő szempont a bizalom és a biztonság. S ha uram bocsá ezt a bizalmat és a biztonságot a magyarok jelentik a világnak, akkor jelentsék ők. Kész vagyunk erre? Kész ön is erre?
2008. július 1., kedd
Papolunk az öngondoskodásról, de nem teszünk érte
Felmérés
Papolunk az öngondoskodásról, de nem teszünk érte
2008. június 30. 14:20 | Utolsó módosítás:2008. június 30. 14:51
A magyar állam majdnem kétszer annyit költ nyugdíjra, mint a többi visegrádi ország. A magyar aktív korúak kétharmada mégis úgy érzi, hogy az állam nem fog megfelelően gondoskodni nyugdíjas éveikről – derül ki egy most elvégzett kutatásból.
Magyarországon a költségvetési kiadások között még mindig legnagyobb súllyal a nyugdíj és a szociális kiadások szerepelnek, a GDP 9,8 százalékát teszik ki, miközben ez az arány a másik három visegrádi országban mindössze 5,5 százalék. A munkavállalók 75 százaléka mégis úgy érzi, hogy nem lesz elegendő az a gondoskodás, amire az államtól számíthatnak – derül ki az Aviva Életbiztosító által végzett nemzetközi kutatásból.
A kutatásban résztvevők közül a 45 és 54 év közötti korosztályban a legmagasabb az aránya – 86 százalék – azoknak, akik úgy vélik, hogy amikor nyugdíjba mennek, az államtól kapott ellátás mértéke nem lesz elegendő a korábbi életszínvonaluk fenntartásához. Ez különösen azért érdekes, mert az OECD által végzett felmérés szerint a férfiak átlagos nyugdíjának értéke 77 százaléka az átlagbérek szintjének. Ez az arány európai összehasonlításban kiemelkedően magas, a cseheknél például ugyanez az arány csak 47, az osztrákoknál pedig 43 százalék.
Habár az öngondoskodás különféle formái már két évtizede elérhetőek a magyar pénzügyi szolgáltatói piacon, a többség még mindig úgy gondolja, hogy az állam kötelessége, hogy ellássa az idős korúakat. A kutatásban résztvevőknek mindössze 23 százaléka rendelkezik a munkahelyén nyugdíj jellegű megtakarítással, s csak 4 százalékuk gondoskodik önállóan inaktív éveiről.
Nemzetközi összehasonlításban különösen érdekes, hogy az egyes országok polgárai mennyire tudatosak saját öngondoskodásukat illetően. Amíg a magyarok 74 százaléka aggódik amiatt, hogy nem lesz elég bevétele, amikor majd nyugdíjba megy, mindössze 27 százalékuk tesz félre rendszeresen, hogy jó anyagi körülmények között élvezhesse az időskort. A csehek is hasonlóan látják az állami nyugdíj majdani értékét, de több mint kétszer annyian gondoskodnak saját jövőjükről, mint Magyarországon.
„A munkavállalók érzik az öngondoskodás szükségességét Magyarországon, de még csak kevesen jutottak el odáig, hogy tegyenek is érte valamit, sőt a megkérdezettek több, mint fele bevallotta, hogy nem is érti a nyugdíj-tervezéssel összefüggő kérdéseket, így nem érzékeli ebben saját felelősségét sem.” – hangsúlyozta Bartók János a cég vezérigazgatója.
Papolunk az öngondoskodásról, de nem teszünk érte
2008. június 30. 14:20 | Utolsó módosítás:2008. június 30. 14:51
A magyar állam majdnem kétszer annyit költ nyugdíjra, mint a többi visegrádi ország. A magyar aktív korúak kétharmada mégis úgy érzi, hogy az állam nem fog megfelelően gondoskodni nyugdíjas éveikről – derül ki egy most elvégzett kutatásból.
Magyarországon a költségvetési kiadások között még mindig legnagyobb súllyal a nyugdíj és a szociális kiadások szerepelnek, a GDP 9,8 százalékát teszik ki, miközben ez az arány a másik három visegrádi országban mindössze 5,5 százalék. A munkavállalók 75 százaléka mégis úgy érzi, hogy nem lesz elegendő az a gondoskodás, amire az államtól számíthatnak – derül ki az Aviva Életbiztosító által végzett nemzetközi kutatásból.
A kutatásban résztvevők közül a 45 és 54 év közötti korosztályban a legmagasabb az aránya – 86 százalék – azoknak, akik úgy vélik, hogy amikor nyugdíjba mennek, az államtól kapott ellátás mértéke nem lesz elegendő a korábbi életszínvonaluk fenntartásához. Ez különösen azért érdekes, mert az OECD által végzett felmérés szerint a férfiak átlagos nyugdíjának értéke 77 százaléka az átlagbérek szintjének. Ez az arány európai összehasonlításban kiemelkedően magas, a cseheknél például ugyanez az arány csak 47, az osztrákoknál pedig 43 százalék.
Habár az öngondoskodás különféle formái már két évtizede elérhetőek a magyar pénzügyi szolgáltatói piacon, a többség még mindig úgy gondolja, hogy az állam kötelessége, hogy ellássa az idős korúakat. A kutatásban résztvevőknek mindössze 23 százaléka rendelkezik a munkahelyén nyugdíj jellegű megtakarítással, s csak 4 százalékuk gondoskodik önállóan inaktív éveiről.
Nemzetközi összehasonlításban különösen érdekes, hogy az egyes országok polgárai mennyire tudatosak saját öngondoskodásukat illetően. Amíg a magyarok 74 százaléka aggódik amiatt, hogy nem lesz elég bevétele, amikor majd nyugdíjba megy, mindössze 27 százalékuk tesz félre rendszeresen, hogy jó anyagi körülmények között élvezhesse az időskort. A csehek is hasonlóan látják az állami nyugdíj majdani értékét, de több mint kétszer annyian gondoskodnak saját jövőjükről, mint Magyarországon.
„A munkavállalók érzik az öngondoskodás szükségességét Magyarországon, de még csak kevesen jutottak el odáig, hogy tegyenek is érte valamit, sőt a megkérdezettek több, mint fele bevallotta, hogy nem is érti a nyugdíj-tervezéssel összefüggő kérdéseket, így nem érzékeli ebben saját felelősségét sem.” – hangsúlyozta Bartók János a cég vezérigazgatója.
2008. május 27., kedd
Germekeink jövője
Gyermekeink jövője
• Igényes vagy a gyermekeid oktatására? Elképzelhető, hogy külföldön vagy egy nagyon neves magyar egyetemen fognak tanulni?
• Szeretnéd, hogy a gyerekeidnek minél hamarabb saját lakásuk legyen?
• Szeretnéd gyermekeidet kisebb/nagyobb tőkével támogatni, amikor elvégezte iskoláit?
• Szeretnéd, hogy ez ne csak vágy, hanem egyszer valóban valóság legyen?
• Igényes vagy a gyermekeid oktatására? Elképzelhető, hogy külföldön vagy egy nagyon neves magyar egyetemen fognak tanulni?
• Szeretnéd, hogy a gyerekeidnek minél hamarabb saját lakásuk legyen?
• Szeretnéd gyermekeidet kisebb/nagyobb tőkével támogatni, amikor elvégezte iskoláit?
• Szeretnéd, hogy ez ne csak vágy, hanem egyszer valóban valóság legyen?
2008. március 21., péntek
Magunkról
Cégcsoportunk mára Magyarország dominánsan piacvezető független pénzügyi szolgáltatója, az értékpapír-alapú befektetések, illetve a hitelközvetítés területén is.A Csoport gerincét egymással konzorciális kapcsolatban álló egységek alkotják- melyek önálló gazdasági szervezetek. A négy egység szinergikus kapcsolata alkotja a teljes pénzügyi szolgáltatás és menedzsment alapját. A Csoport egy multi-brand szolgáltató, így gondosan kiválasztott partnerei között megtalálhatók a pénzügyi szektor legnagyobb és legerősebb bankjai, nyugdíjpénztárai, biztosítótársaságai és egészségpénztárai is.A teljeskörű pénzügyi szolgáltatás a cégcsoport szintjén jelenik meg. Ügyfeleinknek átfogó segítséget adunk, ha befektetésről, biztosításról, vagy hitelfelvételről van szó. Amennyiben ezen instrumentumok variációja jelenik meg igényként, összehangoljuk a különböző területek szakembereinek ajánlatát és egy komplex javaslattal állunk Ügyfeleink elé. Abban az esetben, ha egy pályázat megírása a feladat, a cégcsoport egy speciális osztálya segít kiszolgálni Ügyfeleink ilyen irányú megkeresését. Független tanácsadóként abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a pénzügyi szolgáltatást igénybe vevőt és érdekeit képviselhetjük.
Feliratkozás:
Bejegyzések (Atom)
